Hahóka mindenkinek!
A napokban még összedobtam egy fejlécet és gondoltam, ha valakinek kell elviheti... akinek kell írjon az email címre és hogy mire cseréljem ki a feliratokat.
e-mail: diana.winkler.design@gmail.com
Diana
2015. április 6., hétfő
2015. április 5., vasárnap
Megint itt
Kedves Mindenki!
Valósszínűleg észrevettétek, hogy mostanában megint nem vagyok elérhető, ennek több dolog is az oka. Mivel már nem első alkalom, hogy az életem közbeszól, ezért arra a döntésre jutotta, hogy eme blogot csak nyáron fogo üzemeltetni.
Tudom, rengeteg ember azzal jönne, hogy miért nincs időm? Azért mert itt az iskola, az életem meg a vizsgáim, amibe apait anyait szeretnék beleadni.
Rengeteg embernek így is van ideje blogot írni megmiegyéb, aláírom, hogy egy történetet írni, meg egy design blogot üzemeltetni két külön dolog. Míg egy fejléccel ellehet babrálni egy két óráig (nekem ennyibe telik, még ennyi gyakorlat után is) és akkor szorozzuk be 5el mert azért hogy egy design blogon heti rendszerességgel jöjjenek posztok, ahhoz kell is valamit csinálni míg egy történetes blogon heti egyszer leülsz vagy többször 10-15 percre és megvan a következő rész.
Sokkal több időt igényel, főleg hogyha nincsenek szerkesztőtársaim, így nem tudom ezt a nyaran kívül bevállalni.
A történetes blogomat szeretném folytatni, éppen egy résszel babrálok, azon valószínáleg heti rendszerességgel jönnek a dolgok.
Még ebben a pár hónapban ami a nyár előtt van, szeretnék egy szerkesztő felvételt rendezni, ami csakis nyári "meló" lesz nem tőbb.
Kritikákat azokat megírom, de a fejléces történetet csakis nyárra tudom betervezni, addig is könyvkritikák és sima kritikák lesznek a blogon.
Köszönöm megértéseteket,
Diana
2015. február 10., kedd
2015. február 6., péntek
Egy kis hirdetés...
http://listen-to-the-rythm-of-thefallingrain.blogspot.co.uk
Egy kis betekintő a jelenleg futó történetből:
SOUL
'Mert az igazság messze jár a látszattól.'
"Felloholtam a lépcsőn a korlátot markolászva, nehogy lezúgjak a lépcsőn. Amint felértem a felső emeletre, levágtam magam a legközelebbi ablak melletti ülésre, és nekidőltem az üvegnek.
Mindössze ketten voltunk az emeleten - én és egy gyerek, aki a busz hátuljában ült a telefonjába temetkezve. Tudtam, hogy alig tizenöt perc múlva más lesz a helyzet, így lehunytam a szememet és próbáltam kiélvezni a néma csendet ami körülölelt.
Másodpercekkel később hirtelenjében megállt a busz, egy csikorgás kíséretében. "
UI: még hétvégén fogok jelentkezni rendelésekkel vagy ajánlóval.
Diana
UI: még hétvégén fogok jelentkezni rendelésekkel vagy ajánlóval.
Diana
2014. december 31., szerda
Igen, megint én
Sziasztok kedves követők!
Igen, megint itt vagyok. Mielőtt előhoznám szánalmas indokaimat, amiért nem votlam aktív mostanában azzal kezdeném, hogy sajnálom. Tudom, már nem először tűnök el így, de ennek megvannak a maga okai, amit nem szeretnék leírni. Sokszor pörög a fejem a blog sorsát illetően, és az elmúlt néhány hónapban egyfojtában az jutott az eszembe, hogy be kéne zárni a bazárt. Hogy mindennek véget kellene már vetni, hiszen nem is írok ide semmit, és nem is csinálok itt semmit. Csak áll itt üresen a blog, ezer éves bejegyzésekkel, frissítés nélkül, ezeréves designel... a bezárás tűnt a legjobb öteltetnek, miután drága Delilah és Linda itthagyta a blogot. Eleine, mielőtt ők kiléptek volna, eléggé inaktív voltam, nem volt időm sem blogdesigneket csinálni, se fejléceket se semmit. Tudom, írhattam volna, de mit? Szánalmasabb lett volna beállítani egy 'Nincs időm' monológgal szüneteltetni a blogot. Aztán, amikor már rájöttem, hogyan is szánhatnék egy kis időt a blogra már késő volt. Ők ketten elmentek, nekem pedig egyedül baromira se kedvem se semmim sem volt folytatni a banzájt. Tudom, itt van Adriana és Nikii, de ők kritika írással foglalkoznak, ami más, mint a szerkesztés.
Most pedig, tőbb hónap után újra itt, miután eldöntöttem, hogy itt nem lehet vége. Lehetséges, hogy ez egy jel volt, hogy nem kell több szerkesztő a csapatba, szóval nem tervezek felvételt.
Immáron visszatértnek lehet venni, de szigorítás lesz. 3 rendelést veszek fel, se többet, se kevesebbet! Mindig ez amibe belefáradok. A rendelések, és még amikor kivan írva, hogy inaktív... akkor is jönnek. Nekem pedig nincs szivem odapaszírozni, egy 'Nem vállalom el, mert tele vagyok rendeléssel' szöveget, mert rossz érzés ilyet írni, másrészről chatbe akkor jönne a komment, hogy bunkó vagyok, mert nem vállalom. Eddig ez ment, nem volt visszamondás. Mostmár lesz. Írnám, hogy sajnálom, de nem. Ha már elvállalok valamit, azt illene teljesíteni, ebben pedig gátol az, hogy kétszer annyi rendelést veszek fel, mint amit jelenleg tudnék teljesíteni.
Emellett. Igen, igen a kinézet. Nos, elkezdtem, de nem volt rá több időm, kitenni pedig nem szerettem volna a "Blog jelenleg nem elérhető' cumót, mert akkor sokan a blog végét hinnék. Szóval félig újjan félig régien köszöntöm a 2015-öt. Igyekszem ezt korrigálni amint lehet. Boldog új évet mindenkinek,
Diana
Igen, megint itt vagyok. Mielőtt előhoznám szánalmas indokaimat, amiért nem votlam aktív mostanában azzal kezdeném, hogy sajnálom. Tudom, már nem először tűnök el így, de ennek megvannak a maga okai, amit nem szeretnék leírni. Sokszor pörög a fejem a blog sorsát illetően, és az elmúlt néhány hónapban egyfojtában az jutott az eszembe, hogy be kéne zárni a bazárt. Hogy mindennek véget kellene már vetni, hiszen nem is írok ide semmit, és nem is csinálok itt semmit. Csak áll itt üresen a blog, ezer éves bejegyzésekkel, frissítés nélkül, ezeréves designel... a bezárás tűnt a legjobb öteltetnek, miután drága Delilah és Linda itthagyta a blogot. Eleine, mielőtt ők kiléptek volna, eléggé inaktív voltam, nem volt időm sem blogdesigneket csinálni, se fejléceket se semmit. Tudom, írhattam volna, de mit? Szánalmasabb lett volna beállítani egy 'Nincs időm' monológgal szüneteltetni a blogot. Aztán, amikor már rájöttem, hogyan is szánhatnék egy kis időt a blogra már késő volt. Ők ketten elmentek, nekem pedig egyedül baromira se kedvem se semmim sem volt folytatni a banzájt. Tudom, itt van Adriana és Nikii, de ők kritika írással foglalkoznak, ami más, mint a szerkesztés.
Most pedig, tőbb hónap után újra itt, miután eldöntöttem, hogy itt nem lehet vége. Lehetséges, hogy ez egy jel volt, hogy nem kell több szerkesztő a csapatba, szóval nem tervezek felvételt.
Immáron visszatértnek lehet venni, de szigorítás lesz. 3 rendelést veszek fel, se többet, se kevesebbet! Mindig ez amibe belefáradok. A rendelések, és még amikor kivan írva, hogy inaktív... akkor is jönnek. Nekem pedig nincs szivem odapaszírozni, egy 'Nem vállalom el, mert tele vagyok rendeléssel' szöveget, mert rossz érzés ilyet írni, másrészről chatbe akkor jönne a komment, hogy bunkó vagyok, mert nem vállalom. Eddig ez ment, nem volt visszamondás. Mostmár lesz. Írnám, hogy sajnálom, de nem. Ha már elvállalok valamit, azt illene teljesíteni, ebben pedig gátol az, hogy kétszer annyi rendelést veszek fel, mint amit jelenleg tudnék teljesíteni.
Emellett. Igen, igen a kinézet. Nos, elkezdtem, de nem volt rá több időm, kitenni pedig nem szerettem volna a "Blog jelenleg nem elérhető' cumót, mert akkor sokan a blog végét hinnék. Szóval félig újjan félig régien köszöntöm a 2015-öt. Igyekszem ezt korrigálni amint lehet. Boldog új évet mindenkinek,
Diana
2014. november 16., vasárnap
Kritika - Kutya egy világ
Heló mindenkinek!
Ismételten én jelentkezem, mily' meglepő, egy kritikával, amit Elizabeth S. blogjáról írtam.
Kinézet: Őszinte leszek, ha azt mondom, hogy első pillantásra
beleszerettem a blogodba. Kifejezetten elnyerték a tetszésemet az ilyen új
stílusú blogok, amelyekkel egyre többször találkozok. Nagyon tetszik ez a
lilás-kékes színvilág, amely az oldalt jellemzi. Hol világosabb, hol sötétebb
az árnyalat, így egész kellemes hatást kelt. A fejléc tetszik, mutatja, hogy miről is szólhat a történet. Azzal,
hogy chatet Vakkantónak, és a
feliratkozókat meg Falkatagoknak nevezted,
számomra teljes lett az összkép, mivel ezzel is jelzed, hogy a történeted a
kutyákról szól.
Történet: Alapvetően, én nem vagyok oda a kutyákért, de azt a
minimális ellenszenvemet is félretéve kezdtem el olvasni, és ha fogalmazhatok
így, a történet olvastatja magát. Legalábbis számomra ilyen hatást keltett, mert
alig egy óra alatt elolvastam a fejezeteket. Terjedelmes, eseménydús és
fordulatos részeket írsz, helyesírási hibával csak elvétve találkoztam. Nagyon
tetszik, hogy a fejezeteket majdhogynem mindig a legizgalmasabb pillanatban hagyod
abba, ezzel is növelve a feszültséget. Valamint ezzel azt is eléred, hogy
tovább folytassa az illető az olvasást. A választékos szórended megmutatkozik a
történetben, hiszen szóismétléssel nem találkoztam. A karakterek személyisége
részről részre formálódik, az eseményszálak követhetőek és szépen lassan bontakoznak
ki.
Összesítve, nekem nagyon tetszik
a blogod, és csak annyit szeretnék még mondani, hogy csak így tovább!
xxNikii
2014. október 23., csütörtök
Kritika - Infinite Days to Freedom...
Sziasztok!
Megint én lennék, egy újabb kritikával, amit Krisztii:) blogjáról készítettem, remélem tetszeni fog.
![]() |
| Infinite Days to Freedom |
Kinézet: A kinézet alapjába véve szép. A kék szín a domináns, de azért előfordulnak másmilyen színek is. A fejléc egyszerű, de attól még jó, mutatós. A szereplők kivehetőek, nem olvadnak bele a háttérbe. A fejléc háttere nincs túlzsúfolva, kivehetőek a minták. A cím olvasható, szép.
A modulokkal minden rendben van. Tetszik, hogy 1-2 idézettel feldobtad a blogod hangulatát, és a tengeri csillag is tetszik, ötletesnek tartom.
Történet: Nos, miután elolvastam a prológust, akkor azt hittem, hogy egy sablonbloggal állok szemben. Sablonos név, kinézet, nem teljesen, de azért sablonos előélettel rendelkező főszereplő, és persze kihagyhatatlan, hogy ne szerepeljen benne valamelyik 1D tag. Aztán olvastam tovább, és azt kell, hogy mondjam, valamelyest tévedtem, mert ezeken felül nagyon jó történetet írsz. Szépen kifejted a cselekményeket, a helyszínekről terjedelmes leírást adsz, ami segíti az olvasót, hogy el tudja azt képzelni. A szereplők érzéseit, gondolatait értelmesen, és nagyon jól írod le, ami manapság inkább elnagyolt szokott lenni. Néhol persze előfordul 1-2 elírás, vagy szóismétlés, de ez bárkinél megeshet. Egy dolgot szeretnék még megjegyezni, ami nagyon szúrta a szemem. Ez pedig az első fejezetben van, amikor az igazgató korára célzol, és leírtál egy 11 jegyű számot. Számomra ez azért már túlzás volt, de ez csak egy megjegyzés.
Összességében jó a blogod, szépen is írsz, csak egy picit kell odafigyelned a dolgokra, de ez könnyen megoldható. A továbbiakban sok sikert kívánok.
xxNikii
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





